Az első igazán lényeges talán az, hogy július eleje táján (már nem is emlékszem, de amikor hetekig a 40 fok volt), kaptam egy aranyos heveny középfül-gyulladást. Akkor abban az egy hétben többet mentem dokihoz meg gyógyszertárba, mint az elmúlt egy évben, ott is hagytam annyit a gyógyszerekre, ami elég egy évre. :) A dolog úgy kezdődött, hogy vasárnap délután bedugult a fülem, mint amikor úszol, csak épp nem múlt el, estére már fájt is, így hétfőn a dokinál kezdtem. Szerencsére egy hét alatt meggyógyultam, de ennyi elég is volt, egy évre letudtam a betegeskedést, hiszen megfázásnál - havi görcsölésnél nagyobb bajom nem szokott lenni.

A következő talán fontos információ, amikor augusztusban megkaptam HSZI-től a levelet, miszerint átvettek államilag támogatott képzésre. Na, akkor ott sikítva vigyorogtam, mint a h*lye. Életem legboldogabb percei közé írta be magát az a pillanat. :)

Kurzusfelvétel táján döbbentem rá, hogy idén nekem szakdolgozatot kell írnom, ráadásul még nyelvvizsgát is kellene tennem angolból. Jó év lesz.
Most ott tartok, hogy a szakdoli témám megvan, és talán már nem is tesznek nekem nagyon keresztbe ezzel kapcsolatban (ez is egy külön történet, talán majd leírom), angollal viszont még mindig nem tudom, mit kezdek. Magántanár vagy tanfolyam között vacillálok, fogalmam sincs, melyik érné meg jobban anyagilag és tudásilag.

(kép: innen)

Még annyit talán megjegyzek ebben a bejegyzésben, hogy a hajam jelenleg (francia)vörös színben pompázik, és a vállamig ér. :) Júliusban újítottam, de a hossza valószínűleg nem marad meg, mert a kezdeti lelkesedés után vissza szeretném kapni a lapockáig érő tincseimet. Most már nem fognak annyira melegíteni.

Legyetek jók, igyekszem hamarabb jelentkezni. :) Sulisoknak jó tanulást és kitartást, dolgozóknak pedig szép napokat, nekik kevesebb mindenben változott a napi rutin. :P

A.J.